…mint a nyeletlen balta

Kb. így lehetett jellemezni az úszásomat egészen 2015. nyaráig. Szóval tudtam, hogy ha komolyan gondolom ezt a triatlonos dolgot, akkor szégyenszemre 40 évesen úszóiskolába kell mennem. Ez velencei-tavi gyerekként nem volt könnyű döntés, de mivel előtte mindent megpróbáltam önerőből, és nem sokra jutottam, így csak elszántam magam.Érdemes továbbolvasni »

Időgép: 2006 eXtremeMan Nagyatád

Hol is kezdjem? A történet valahol itt kezdődött 2005-ben. Azóta eltelt egy újabb év, de még szinte be sem fejeztem a tavalyi beszámolót, amikor már törtem a fejem az idei tennivalókon.

Valahogy úgy fejeztem be tavaly, hogy “A csábítás nagy.” Hát valóban, nagyon nagy volt. Szerettem volna már a téli alapozást a 2006-os nagyatádi egyéni indulás fényében végezni. De még az év vége előtt kiderült, hogy a 2006-os év gyökeres változásokat fog hozni, és esélyem sem lesz tisztességgel felkészülni az egyénire.

Érdemes továbbolvasni »

Időgép: 2005 eXtremeMan Nagyatád

Prológus

Ironman, vagyis hosszútávú triatlon. Nagyon régóta forgott a fejemben a gondolat, hogy egyszer neki kell vágni egy ilyen versenynek. De ez nagyon-nagyon távoli elképzelés volt, mert a 180km kerékpár még csak rendben volna, de a 42km futás, és főleg a 3,8km úszás számomra mindig is legyőzhetetlen távolságnak tűnt. A topicot olvasva azonban tavaly már úgy gondoltam, hogy nézőként és szurkolóként lemegyek Nagyatádra. Emellé az a megtiszteltetés is ért, hogy Obor felkért segítőjének.
Nagyon jól éreztem ott magam, és nem törődtem Ákibácsi előzetes figyelmeztetésével: aki egyszer nézőként részt vesz, az nem menekül meg attól hogy 1-2 éven belül valamilyen formában rajthoz is álljon.
Már a tavalyi versenyen elhatároztam hogy idén váltóban szeretnék indulni, és kapóra jött Chino ötlete még a télen, hogy duóban teljesítsük az Ironmant. Hogy ez mit jelent, és mit kell tennem hogy sikerrel járjunk, akkor még nem tudtam.

Érdemes továbbolvasni »