Időgép: 2005 eXtremeMan Nagyatád

Prológus

Ironman, vagyis hosszútávú triatlon. Nagyon régóta forgott a fejemben a gondolat, hogy egyszer neki kell vágni egy ilyen versenynek. De ez nagyon-nagyon távoli elképzelés volt, mert a 180km kerékpár még csak rendben volna, de a 42km futás, és főleg a 3,8km úszás számomra mindig is legyőzhetetlen távolságnak tűnt. A topicot olvasva azonban tavaly már úgy gondoltam, hogy nézőként és szurkolóként lemegyek Nagyatádra. Emellé az a megtiszteltetés is ért, hogy Obor felkért segítőjének.
Nagyon jól éreztem ott magam, és nem törődtem Ákibácsi előzetes figyelmeztetésével: aki egyszer nézőként részt vesz, az nem menekül meg attól hogy 1-2 éven belül valamilyen formában rajthoz is álljon.
Már a tavalyi versenyen elhatároztam hogy idén váltóban szeretnék indulni, és kapóra jött Chino ötlete még a télen, hogy duóban teljesítsük az Ironmant. Hogy ez mit jelent, és mit kell tennem hogy sikerrel járjunk, akkor még nem tudtam.

Érdemes továbbolvasni »

Még mielőtt a Balatonman-ről írnék…

…muszáj elmesélnem, mennyi közöm volt edddig a triatlonhoz. Duatlon versenyeken 2000-től jópárszor indultam, meg terepduatlonon is, de a triatlon az úszni nem tudás miatt mindig csak elérhetetlen álom maradt.
Aztán 2004. augusztusában Csűrös Róbert barátom segítőt keresett a nagyatádi versenyre, amit én – miért is ne? – alapon elvállaltam. Ez volt az első “részvételem” egy triatlonversenyen. Azok az élmények amik ott értek, egyenesen vezettek a következő írás témájához. Most üljünk be az időgépbe, és a következő posztban repüljünk vissza 2005-be!


A kapcsolódó Facebook poszt alatt tudsz hozzászólni:
https://www.facebook.com/tri40plusz/posts/340629843114068